A cirok a jövő növénye – avagy új lehetőségek a fenntartható mezőgazdaságban
Egyes előrejelzések szerint 47 % az esély arra, hogy a 2025 és 2028 közötti időszakban az átlaghőmérséklet emelkedése meghaladja a párizsi klímaegyezményben rögzített 1,5 °C-os határértéket. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint pedig 80 % a valószínűsége annak, hogy a következő 4 év valamelyike a valaha mért legmelegebb év lesz. Mindezek fényében a cirok nemcsak kiváló szárazságtűrése miatt kerül előtérbe, hanem takarmányként is egyre értékesebb alternatívát jelent.
Jelenleg a növényi eredetű fehérjeforrások dominálnak a globális fehérjeellátásban (57%), míg a többit a hús (18%), tejtermékek (10%), halak és kagylók (6%), valamint egyéb állati termékek (9%) teszik ki. A cirok nemcsak jobban ellenáll az éghajlatváltozás hatásainak, hanem magasabb és stabilabb fehérjetartalmat is biztosít (11–14 %), szemben a kukorica alacsonyabb, 6–9 %-os fehérjetartalmával.
Az agronómiai gyakorlatok, mint például a vetési norma és a sortávolság optimalizálása jelentősen befolyásolhatja a szemtermés mennyiségét és minőségét. A szemes cirok vetésénél az optimális tőszám gyengébb talajviszonyok között 250–270 ezer szem/ha, míg kedvezőbb termőhelyeken és intenzívebb termesztési körülmények között 280 -300 ezer szem/ha. Ilyen sűrűség mellett a cirok kevésbé hajlamos a bokrosodásra, és a mellékhajtások fejlődése egyensúlyban marad. A cél, hogy a növény egy főhajtást és legfeljebb két mellékhajtást fejlesszen, mert így egyenletesen érleli be a termést. A túlzott számú mellékhajtás nem előnyös, mivel eltérő érésidőt eredményez, ami befolyásolja a betakarítás hatékonyságát. Ezek a később fejlődő hajtások aránytalanul nagy mennyiségű tápanyagot és vizet használnak, meghosszabbítják az érésidőt és növelik a szárítás költségeit.
Az elmúlt évek kutatásai azt igazolták, hogy a legnagyobb terméshozamot a 45 cm-es sortáv és a 300 000 növény/ha vetési sűrűség biztosítja. Jelenleg a nagyüzemi ciroktermesztésben a 76 cm-es sortávot alkalmazzák, mivel ehhez áll rendelkezésre megfelelő gépesítés és a rendszerint napraforgóval egybeeső betakarítás miatt kényelmesebb egy adapter használata, ugyanakkor kutatásaink rávilágítanak, hogy ez a sortávolság egyáltalán nem ideális a cirok számára.
Az RAGT Európában az egyik vezető szerepet tölti be a ciroknemesítés területén. A vállalat évtizedek óta elkötelezett az innováció mellett, különös figyelmet fordítva a szárazságtűrő és a különböző talajviszonyokhoz jól alkalmazkodó hibridek fejlesztésére. Magyarországi viszonylatban is több termék elérhető, nemcsak szemescirok, hanem silócirok hasznosításban is, így a gazdálkodók különböző felhasználási célok alapján választhatják ki a számukra megfelelő hibridet.
Az RGT ICEBERGG korai biztonságos betakaríthatóságot és egyedi hófehér szemszínt biztosít a termelők és a feldolgozó ipar számára, emellett a mozaik vírusokkal szembeni ellenállósága is kiemelkedő. Az RGT ALIGGATOR a portfólió egyik legjobb termőhelyi stabilitással rendelkező fehér szemszínű, közép-korai érésű szemes hasznosítású hibridje.
Az RGT HUGGO, az RGT ARMSTRONGG és az RGT AGGUSTO a közép-korai éréscsoportba tartozó vörös szemes hibridek. Rendkívüli termésstabilitás, magas terméshozam és kiváló adaptációs képesség jellemzi őket. Az RGT LEGGEND középérésű, míg az RGT ANGGY és RGT GGUSTAV közép-kései érésű, jellemzően magas ezermagtömegű és kiemelkedő terméshozamú vörös szemes hibridek.
Siló hasznosítás esetében két új termék áll a rendelkezésre, melyből az RGT SWINGG, egy korai, siló típusú hibrid, amely 1.80-2.20 m magas és mind tej- és hústermelő állattartók számára ajánlott. Kedvező évjáratbana akár 40- 45 t/ha zöldtömeget is adhat. A PORTHOS egy cirok-szudánifű hibrid, amely gyenge talajokon is gazdaságosan termeszthető, fő- és másodvetésben egyaránt. Ugyanarról a területről szenázs, szilázs és széna is készíthető belőle. Sűrű vetésnél vékonyabb szárat növeszt, ami előnyös széna- és legelőhasznosításnál. Erős gyökérzete jól mobilizálja a tápanyagokat. Áprilistól augusztus közepéig vethetjük, a vetésforgótól, a hasznosítás idejétől és módjától függően. Korai fejlődése kiváló, 80-85 nap szükséges a bugahányásig. Optimális betakarítási magassága 1,5 – 1,8 m, mivel ekkor még a rost fiatalnak számít, gyorsabb a fonnyadása és jobb minőségű siló készíthető belőle. A legtöbb tápanyagot a bugahányás kezdetén tartalmazza. Legeltetéshez vagy kaszáláshoz minimum 60 – 70 cm magasság ajánlott, ezután már nincs ciánhidrogén kockázat. Intenzív körülmények között 2-3 kaszálást tesz lehetővé, 90 -130 t/ha zöldhozammal és 20-25 t/ha szárazanyag terméssel.